Az utóbbi évtizedekben egyre komolyabb gondot jelent a cirkovírus okozta, galamb AIDS-nek is nevezett, az immunrendszert támadó betegségkomplex. Sajnos a cirkovírusokkal szemben jelenleg nem kapható vakcina, így ez esetben is a járványvédelmi és higiéniai szabályok megtartása az egyetlen védekezési lehetőség.

A vírussal való fertőződés

A vírus főként cseppfertőzés útján terjed, de a fiókák a begytejen keresztül is fertőződhetnek. A perorális (szájon át) vagy aerogén (levegőn keresztül) fertőzés után a vírus a véráramba tör és ún. viraemiát okoz. Ezután szinte minden szervben szaporodni (replikálódni) kezd, különböző intenzitással. Legnagyobb mértékben a fiatal galambok fehérvérsejtjeit fertőzi, elsősorban a thymusban és bursában, ezzel tönkretéve a galambok immunrendszerét és utat nyitva számos másodlagos fertőzésnek (baktériumok, gombák, paraziták és egyéb vírusok), mely nagyban meghatározza a kórfolyamatot. A vírus a fentiek mellett szaporodik a hámsejtekben, így a bélben is, emiatt óriási mennyiségben ürül a bélsárral, ezzel tovább fertőzve az egész állományt.

A vírus a legnagyobb problémát abban az esetben okozza, ha fiatal (néhány hetes vagy hónapos) galambokat fertőz. A kórlefolyást a fent említettek szerint a fehérvérsejtek hiánya és az ezzel járó gyenge ellenállóképesség következtében kialakuló másodlagos fertőzések (baktériumok, gombák, paraziták vagy egyéb vírusok) határozzák meg, így tehát az azokra jellemző tünetekkel találkozhatunk. Erre jó példa a képeken is látható elváltozás, ahol a cirkovírus okozta fertőzöttség esetén a Trichomonas paraziták okozta fertőzés tünetei láthatók. Ennek megfelelően például, ha Salmonellával fertőződik az állat akkor kóros soványság, letargia, híg bélsár, illetve a boncolás során megfigyelhető gócképződés lesz a vezető tünet, míg paramyxovírus fertőzés esetén a vírusra jellemző idegrendszeri tünetekkel fogunk találkozni. Mivel a vírus a galamb immunrendszerét bénítja meg, így igen sokszor banális kórképekben pusztulnak el a galambok. Nem számít ritkaságnak a testszerte jelentkező daganatképződés sem.


1. a) és b). ábra Gyakori elváltozások a cirkovírus okozta fertőzés következtében kialakuló szájfekélyek sárgás felrakódással fedve. Ez a madár egyúttal Trichomas okozta megbetegedésben is szenved. (Dr Colin Walker: The flying vet's pigeon health and management, 2000., 67. o.)



2. ábra Boncolási lelet: cirkovírus fertőzöttség másodlagos Trichomonas fertőzéssel. (Dr Colin Walker: The flying vet's pigeon health and management, 2000., 67. o.)

Kórfejlődés

Mindemellett gyakorta olyan kórképekkel is találkozhatunk, melyek ellen az állományt vakcináztuk (pl. himlő, paramyxovírus). Ennek oka, hogy az elégtelenül működő immunrendszer képtelen megfelelő immunválasszal reagálni a vakcinázásra. Emiatt az egyébként jól működő, kiemelkedő minőségű vakcinák és a gyártók által javasolt vakcinázási protokollok sem vezetnek kellő eredményre. Ez esetben tanácsos a kétszeri (három hetes időközzel végzett) vakcinázás bevezetése a cirkovírussal fertőzött állományokban.

Az idősebb galambok immunrendszerének felépítése már eltér a fiatalokétól. Ennek köszönhető, hogy a vírus fő szaporodási helye a csontvelőre és a hámképletekre lokalizálódik így a kialakuló kórkép is eltérő. A csontvelőben való szaporodás eredményeképpen a galambok fehérvérsejtszáma nagymértékben lecsökken a szervezetben. A fehérvérsejtek közül az NK (ölősejtek) sejtek fogyása a legnagyobb mértékű, így a generalizált (testszerte jelentkező) daganatképződés a legjellemzőbb megjelenési forma. A daganatképződés a legfurcsább helyeken is törtéhet, így igen meghökkentő kórképek is előfordulhatnak. A laboratórium egyik legemlékezetesebb esete az volt, amikor egy csonttá-bőrré lesoványodott állat került vizsgálatra. A tulajdonos arról számolt be, hogy jó étvágya van a galambnak, de a felvett takarmányt "kihányja". A kórbonctani vizsgálat során derült ki, hogy a begy alatt elhelyezkedő cirkovírus által indukált daganat elzárta a takarmány útját, így az nem tudott a béltraktusba eljutni.

A hámképletekben történő szaporodás miatt tollképződési rendellenességek keletkeznek. Ez különösen tollváltáskor szembeötlő, amikor is nagy mennyiségben jelennek meg a csévébe "ragadt", zászlóhiányos vagy éppen kibontatlan tollak. A tollcsévében és a környező hámképletekben történő vírusszaporodás miatt gyakori a környező szövetek gyulladása, melyben másodlagos baktériumok játszanak. A másodlagos fertőzések és a hámpusztulás miatt gyakoriak a vérzések, melynek köszönhetően véres tollak jelenhetnek meg az állaton. Ezen tünet differenciál-diagnosztikailag fontos, hiszen a tolltüsző-atka fertőzéskor is láthatunk hasonló problémákat.



3. ábra A tolltüszők cirkovírus okozta fertőzés miatt rendellenes tollképződés látható. Az ilyen gyulladt tolltüszők által termelt tollakat visszamaradó tollhüvely, illetve a tollcsévébe terjedő vér és szövettörmelék jellemzi. Az ilyen tollak könnyen kihúzhatók a tolltüszőből. (Dr Colin Walker: The flying vet's pigeon health and management, 2000., 67. o.)



4. ábra Rendellenes tollképződés

Diagnosztika

A hagyományos kórbonctani vizsgálatokkal csak a cirkovírus-fertőzés gyanúja igazolható, ugyanis a vírus biztos kimutatásához speciális laboratóriumi vizsgálatokra van szükség. A vírust agresszív szaporodásának köszönhetően a fertőzött galamb minden szövetéből (máj, lép, vese, thymus, tüdő stb.) ki lehet mutatni. Erre a célra speciális technikák alkalmazása szükséges, úgymint a PCR-vizsgálat vagy Elektronmikroszkóp segítségével. Bár utóbbival a vírus láthatóvá tehető, idő- és erőforrás-igényes vizsgálatról van szó. Ezzel szemben a PCR-vizsgálat ma már elérhető áron, akár néhány órán belül eredményt ad, sőt a vírus vérből és bélsárból való kimutathatósága miatt akár élő állatok vizsgálata is alkalmas. A legelőnyösebb és legegyszerűbb a cirkovírus bélsárból való kimutatása, mivel a mintavétel egyszerű és a mintaszállítás sem igényel különös feltételeket, ugyanis a cirkovírus nagyon ellenálló és nagy mennyiségben ürül a bélsárral.

A megelőzés

A sertések cirkovírusa ellen már évek óta sikeresen védekeznek vakcinákkal, de hosszú ideje dolgoznak a tudósok a galambok cirkovírusa elleni oltóanyagon is. Sajnos jelen pillanatban sem hazánkban, sem a világ más táján nincs vakcina a cirkovírusos betegségkomplex megelőzésére. Azonban bizakodóan számolhatunk be arról, hogy laborunk már 5 éve részt vesz egy ilyen vakcina kifejlesztésében. Várhatóan az első kísérleti vakcinák 3-6 éven belül olyan stádiumba kerülnek, amelyet a törzskönyvezést követően kereskedelmi forgalomban is lehet majd kapni.

A fentiek miatt tehát különös hangsúlyt kap a klasszikus járványvédelem, melyet a következőképpen lehet összefoglalni. A cirkovírustól mentes állományokban esetén a mentesség fenntartása a cél. Ennek érdekében az új egyedeket karanténozni szükséges (minimum 21 nap), azaz külön légtérbe kell elhelyezni, az állomány többi egyedétől távol! A karanténozás ideje alatt sem az új egyed sem annak bélsara, tolla vagy a vele érintkezésbe került tárgyak (etető, itató) nem kerülhet az állomány többi egyedéhez. A vad, illetve idegen galambokat ki kell rekeszteni a dúcból! A karaténozási időszak alatt feltétlenül el kell végezni az új egyed(ek) szűrését, mivel egyetlen egy fertőzött galamb is könnyedén tönkreteheti a teljes állományunkat, de legalábbis nagyban megnehezítheti a jó teljesítményű galambállomány fenntartását.

Cirkovírussal fertőzött állományok esetén a cél a veszteségek mérséklése. Minthogy a cirkovírus jelentősen csökkenti a galambok ellenállóképességét, elsősorban az ilyenkor előforduló másodlagos fertőzések (baktériumok, gombák, paraziták vagy egyéb vírusok) megelőzésére és más egyidejű immunszupresszív hatások (parazitás fertőzöttség, stresszhatások) kiküszöbölésére kell nagy hangsúlyt fektetni. Mivel a cirkovírus miatt legyengült immunrendszer nem képes megfelelő immunválasszal reagálni a vakcinázásokra sem, így a gyártók által javasolt vakcinázási protokolloktól eltérően évi kétszeri védőoltással tudunk hatékonyan védekezni más megbetegedések ellen. Mindemellett sokat tehetünk a fertőzött állományért azzal, ha a lehető legjobb tartási és takarmányozási körülményeket biztosítjuk számukra. Összességében tehát elmondható, hogy a cirkovírussal fertőzött állományok esetén körültekintően kialakított állomány-egészségügyi programot kell alkalmazni. Ennek magában kell foglalnia az állományt ellenállóképességét veszélyeztető minden kórokozó és stresszhatás folyamatos, laboratóriumi vizsgálatokkal alátámasztott ellenőrzését, a megfelelő időben történő kezeléseket és vakcinázásokat, valamint járványvédelmi szabályok, beleértve a karanténozás teljeskörű betartását. Mindezek figyelembe vételével a cirkovírussal fertőzött állományok esetén is jó teljesítmény érhető el.  

  •  
    placeholder image

    A cikk letöltése

    A bal oldali ikonra kattintva a cikk letölthető PDF formátumban.