A megelőzés fontossága


A különböző fertőző és nem fertőző oktanú megbetegedések előfordulása jelentős veszteségeket okozhat a galambállományokban, ideértve az esetleges elhullásokat, a diagnosztikai és gyógykezelési költségeket és a kezelésre fordított munkát. A diagnosztikát és a kezelést azonban nehezíti, hogy sok esetben összetett oktanú megbetegedésekkel állunk szemben.

Általánosságban azonban elmondható, hogy a legtöbb megbetegedés az alapvető tartási, takarmányozási körülmények és  járványvédelmi szabályok betartása mellett megelőzhető.

A megelőzésre a fentiek mellett igénybe vehetők az állatok védekezőképességét támogató takarmánykiegészítők, illetve bizonyos fertőző eredetű megbetegedés esetén alkalmazhatunk immunológiai készítményeket, vakcinákat is.

A galambokat fenyegető fertőző eredetű megbetegedésekkel szemben védekezhetünk kereskedelmi vakcinákkal de hatékony lehetnek az inaktivált telepspecifikus vakcinák is.

Mindent egybevetve a legfontosabb, hogy a diagnosztikai vizsgálatok mellett felmérjük az állományt érintő környezeti feltételeket is. A megbetegedések megelőzése, és a kialakult állapot megszüntetése érdekében minden esetben előnyös, ha a laborvizsgálati eredményeket nem önmagukban, hanem a tartási, takarmányozási és járványtani szempontok figyelembevételével értékeljük. Ezáltal közelebb juthatunk a probléma gyökeréhez és a környezeti feltételek optimalizálásával eredményesen léphetünk fel mind a fertőző, mind a nem fertőző eredetű megbetegedésekkel szemben.


Inaktivált telepspecifikus vakcinák

  • Az inaktivált telepspecifikus vakcina, vagy más néven autovakcina, egy teljes mértékben az adott gazdaság állatállamányára szabott készítmény.
  • A vakcina alapját a megbetegedett állatokból izolált kórokozók képezik, melyet laboratóriumunkban megfelelő körülmények között elszaporítunk és inaktiválunk, majd adjuváns hozzáadásával vakcinát készítünk belőle.
  • A vakcina készítésén kívül az izolált kórokozók antimikrobiális érzékenysége is meghatározható, melynek segítségével célzott kezelésben részesíthető az állatállomány. Ezzel nem csak idő és pénz takarítható meg, de egyúttal csökken a szükségtelen antimikrobiális szerek használata miatti rezisztencia kialakulásának esélye is.
  • Az inaktivált telepsecifikus vakcinák alkalmazásával, hatékony és állományra szabott védekezési progra-mot lehet megvalósítani a gazdaságban, illetve a kontaktgazdaságokban. Mivel az inaktivált telepspecifikus vakcina az adott gazdaságban megbetegedést okozó kórokozótörzsből készül, így biztosabb védelem érhető el, mint a máshol izolált törzsekből készülő kereskedelmi vakcinákkal. Ezáltal már rövid távon is költséghatékonyabb védekezés valósítható meg!